Denise Ambrozy

A szerző a háború előtt született, jómódú értelmiségi családba. Édesapját Auschwitzba hurcolták, édesanyját nyolc éves korában vesztette el. Első tárcanovellája 14 éves korában jelent meg a Sopronvármegye c. napilapban. Munkássága során híradástechnikával, elektronikával, számítógépekkel és informatikával foglalkozott. 1962-ben néhai férjének, dr. Ambrózy András műegyetemi tanársegédnek a főnöke, dr. Valkó Iván Péter professzor felkérte, írjon helyette a „Lányok Évkönyve“ részére egy ismeretterjesztő cikket a robotokról. Azóta több mint 500 ismeretterjesztő írása látott napvilágot a Népszerű Technikában, az Élet és Tudományban, a Népszabadságban, a MTESZ-lapokban, a Nők Lapjában; de dolgozott tévének, rádiónak is. Kötetei − önállóan és társszerzőként − a Minerva, a Gondolat, a Kossuth és a Táncsics kiadó gondozásában jelentek meg. Kutatóintézeti munkájából is olvashattunk néhány publikációt hazai és külföldi szakfolyóiratokban, ill. írt néhány novellát is.
Hálásan és büszkén emlékszik azokra, akik társszerzőjükké fogadták: dr. Valkó Iván Péter és Tábori Róbert professzorokra (A hírközlés regénye, Minerva Zsebkönyvek, 1967), Lukács Klárira és Tarján Emmire (Tarkabarka technika, Gondolat, 1970). Már egyikük sem él…
Netsy életrajza: a program eredeti, egyszerű változata létezik még valahol.
A nyolcvanas évek elején a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetének Mérés- és Számítástechnikai Intézetében hálózati adatforgalom-szimulátorként írta a szerző. Programozás közben elképzelte, milyen remek játékot lehetne rá építeni. Diósyné Holba Ágnes fizikus személyében akadt is nagyszerű számítógép-grafikus, aki vállalkozott Netsy arcának és világának megrajzolására. Az Intézet igazgatója rábólintott a tervre. Kitűzte a prémiumot, biztosította a gépeket (akkor az még nagy szó volt) és kitűnő programozókat segítségként. A NETSY – mint programnév – védjegyoltalmat kapott. Ezek után – a szerző szerint mosolyogva – figyelte a fejleményeket. Többen nem helyeselték a dolgot.
Sok munka után kiderült, hogy az akkori high-tech −Commodore 8 típusú − gépen ebből jó játék nem lehet. Viszont a munka során a viták, a féltékenykedések, a környezet viselkedése egyre érdekesebbé váltak. A szerző leült, hogy megírja Netsy történetét.
Nem játék lett belőle, hanem regény. Akkor még sci-fi volt a kerettörténet is – ma már nem az. „Könyörtelen játszmák“ címen 1986-ban jelent meg első változata az Innomark Kft. kiadásában, Holba Ági képeit pedig bezsűrizték az 1991. évi számítógép-grafika kiállításba a Szépművészeti Múzeumban. Ott csillogott-villogott képernyőn, egy emelettel Rembrandt alatt. Netsy azonban a mostani műben pontosan olyan, amilyennek a szerző 25 évvel ezelőtt elképzelte.

Publikációk:

Ősz-tipp