A Jóga jót tesz, jógával könnyebb

A Jóga jót tesz, jógával könnyebb

Albertné Tóth Erzsébet



Formátum: 13,5 x 21,5 cm
Oldalszám: 174
ISBN: 978-963-9916-36-4
Megjelenés időpontja: 2009-10-14
Sokaknak a jóga ma már hétköznapi életük szerves része. A könyv a jóga tudományába nyújt betekintést, olyan alapvető gyakorlatokkal és ismeretekkel, melyeket az egyszerű, a jógát eddig még nem tanulmányozó olvasó is nagyon könnyen megérthet, gyakorolhat. Ebben a leírások mellett könnyen értelmezhető ábrák is segítenek.
Bevezető

Már megint egy jógakönyv? Annyi van már belőle − gondolhatná az olvasó. Mi vezetett engem e könyv megírásához, miért fordultam majd húsz évvel ezelőtt a jógához?
Egy nagy válság. Kívülről úgy látszott, hogy minden rendben van: férjemmel már két évtizede Münchenben éltem, volt munkahelyünk, én akkor magyar-német levelezőként dolgoztam, két gyermekünk, Christian és Bettina sok örömet szerzett nekünk. Korán jelentkeztek a változókor első jelei, de én továbbra is végeztem családi, munkahelyi feladataimat saját igényeimet figyelmen kívül hagyva, melyeket még felszínre sem sikerült hoznom
a stresszes életben. Minden kihívásnak meg akartam felelni, ráadásul egyetemesebb érdeklődésem is kielégítésre várt.
Ekkor, 1990-ben egyik kedves munkatársnőm javaslatára beiratkoztam egy jógatanfolyamra, mely hosszú feldolgozási, átértékelési folyamatot indított el bennem, lehetőséget nyújtott a krízisből való kijutáshoz, és nagyobb önismerethez segített. Néhány tanfolyam után részt vettem egy egyhetes jógatáborban, ami lelkesedésemet még jobban fokozta. Ettől kezdve intenzív „jógaélet” következett rendszeres jógatanfolyamokkal, jógatáborokkal különböző országokban, két jógatanári képzéssel, egy indiai úttal, továbbképzésekkel, szemináriumokkal, melyek gyakran tisztítókúrával, csenddel vagy zen-meditációval kapcsolódtak össze.
1994-ben elvégeztem egy egyéves jógatanári képzést Münchenben, és utána főállásban, saját edzőtermemben jógatanfolyamokat tartottam. Egy év múlva e munka mellett − amely hivatásom lett az évek során −, elkezdtem egy Európa-szerte elismert négyéves jógatanári képzést. Az Európai Jógaunió előírásainak megfelelően nagyon komoly és alapos képzés volt, mindegyik szeminárium személy szerint is sokat adott nekem. Itt másfajta hagyomány szerint tanítottak, melyet „vini jógá”-nak neveztek: ez egy finomabb, az egyén igényeit figyelembe vevő gyakorlási mód.
Az átállás kezdetben nem volt könnyű, mert nem tudtam, hogy a jógavilágban is több út vezet ugyanahhoz a célhoz: éspedig a kevesebb szenvedéshez, jobb közérzethez, egészségesebb életmódhoz és gondolkodáshoz, más világnézethez. Fokozatosan vezettem be saját gyakorlásomba és jógacsoportjaim, szemináriumaim, egyéni tanításom óráiba ezt a gyakorlási módot. Amikor 2000-ben felkértek egy jógatanárképző állásra is, már megszilárdult bennem, hogy ez az én jógautam. Ma már nem tudnám sem a tanítást, sem a saját gyakorlásomat elképzelni máshogy.
2007-től többet tartózkodom Ma­gyaror­szágon és idősebbek részére jógatanfolyamokat tartok a hódmezővásárhelyi Nyug­díjas Lakópark tornatermében, ahol jól érezzük magunkat. Örülök annak is, hogy fiatalok/fiatalabbak is jönnek. Ehhez a finomabb, befelé forduló gyakorlási módhoz bizonyos érettség kell, de igazából nem korhoz kötött. A jógának sok mindent köszönhetek, például egy különleges, testreszabható, rendszeres gyakorlást annak pozitívumaival együtt: önmagamnak, az embereknek, különböző helyzeteknek a jobb megértését és elfogadását, ugyanakkor nagyobb magabiztosságot és belső erőt is. Itt befejezem a rólam szóló mondatokat, de szívesen állok az Olvasó rendelkezésére, ha további információra van szüksége, vagy a gyakorlatban is szeretne megismerkedni az e-könyvben leírtakkal, pl. egy szombati szemináriumon. Tel.: 0036 62/244 429, e-mail: alzsike@t-online.hu.
Ebben a könyvben, mint az alcím is mutatja, bevezetést kap az Olvasó a jóga területeibe. A legfontosabb jógairodalom, a Jóga-szutra rövid ismertetése után néhány, a mai világban is fontos szutrát részletezek. A hangsúlyt az āsanák, a testi gyakorlatok kapják a „vini jóga” Desikachar szerinti hagyománya nyomán. Mindenkinek ajánlom e könyvet, akár jógaoktatóknak is, akik ebből a tradícióból a sajátjukat gazdagítani akarják. Kilenc kedvenc bölcsességemet, melyeket mint megerősítést, németül ismételgettem magamnak és csoportjaimnak, most lefordítottam magyar jógázóim számára (érzésem szerint, nem műfordítások). A könyvet egyéb elgondolkodtató mondások zárják.






A szenvedés okai: KLESA

Tulajdonképpen minden ember képes lenne tiszta, világos, valósághű észlelés, érzékelés kifejlesztésére, mely
garantáltan kevesebb problémát, szenvedést okozna az életében. Mégis mindig akad valami, ami e képesség kifejlesztésének útjában áll. Patañjali kleśa-nak nevezi ezeket az akadályokat, melyek születésünk óta hozzánk tartoznak, emberi mivoltunk velejárói. Észlelésünket, viselkedésünket, cselekedeteinket újra és újra olyan irányba terelik, amelyből előbb-utóbb elégedetlenség, szenvedés, szenvedély, rossz érzés stb. keletkezik. Melyek ezek az akadályok, kleśa-k, melyek gátolják tiszta, világos látásunkat, tartós elégedettségünket, boldogságunkat?

Kleśa:
avidyā: hamis megértés
asmitā: téves énkép
rāga: túlzott vágy
dveṣa: ok nélküli ellenszenv
abhiniveśa: mélyen ülő bizonytalanság
Az első kleśa, a hamis megértés −
a dol­­­gok, személyek, szituációk stb. másként való látása, megítélése, mint amilyenek azok a valóságban − a többi négynek az „anyja” lehetne. Ugyanis
a többi kleśa is nem valós, hamis megértésen, elváráson alapul. A kleśa-k nem mindig egyszerre lépnek fel és éreztetik hatásukat, mely különböző intenzitású. Ha valamelyik kleśa erősen érezteti hatását, akkor tűnik fel mások számára, ami nem jelenti feltétlenül azt is, hogy az illető saját maga is tud róla (az ismert vakság önmagunkkal szemben).

Patañjali a kleśa-k ismertetései után javaslatot tesz arra, hogyan tudnánk a hatásukat csökkenteni, megelőzésképpen is, és akkor is, amikor már aktívak. Példaként említi: ha már észrevettük a negatív hatást vagy annak kezdetét, próbáljunk megállni, és átgondolni még egyszer a helyzetet, a különböző utakat és azok esetleges következményeit. Egy kleśa által okozott folyamatot majdnem minden áron jó lenne megszakítani, pl. egy jó beszélgetéssel, imádsággal, aki hívő; de egy figyelemelterelés is jobb, mint belelovalni magunkat egy szenvedést okozó dologba. A javaslatokat tovább sorolja a szenvedést okozó kleśa-k hatásainak csökkentésére.
A legjelentősebb egy életút ajánlása, amely nyolc területből áll, az egész embert figyelembe veszi, testiségét, szellemi és lelki mivoltát, ezek egymással való kapcsolatát, egymásra gyakorolt hatását. Patañjali nyolclépcsős jógaútja − amennyiben saját magunk megértésére, fejlődésére alkalmazzuk, és nem másokat kritizálunk − biztos garancia arra, hogy a kleśa-k hatásai gyengülnek, kevesebb problémát okoznak.






A nyolc területből álló jóga gyakorlati út

Mit tehetünk, hogy a kleśa nem kívánt, kellemetlen hatásait jobban megértsük, és elinduljon egy változás, mely boldogabbá, szabadabbá tesz minket?
Patañjali erre a kérdésre egy út leírásával, ismertetésével válaszol, mely nyolc területével az emberi lét egészét felöleli. Néhány területnél világos utasításokat ad, máshol pedig minőséget, képességeket ír le, melyek a gyakorlás során ki-, illetve továbbfejlődhetnek, hogy egyre jobban összhangba, harmóniába kerülhessünk saját magunkkal és ezáltal másokkal is.

A jógaút nyolc területe:
Yama: környezetünkhöz való viszonyunk
Niyama: saját magunkhoz való viszonyunk
Āsana: testi gyakorlatok
(lásd az 51. oldaltól)
Prāṇāyāma: légzőgyakorlatok
Pratyāhāra: az érzékelés
befelé fordítása
Dhārana: szellemünk
összpontosításának képessége, koncentráció
Dhyāna: szellemünk
összpontosításának
képessége hosszabb ideig
elmélyülni a meditáció
tárgyában, melyet megérteni kívánunk
Samādhi: a tökéletes egyesülés a meditáció tárgyával

A nyolc terület nem lépcsőként értendő: hogy ki melyik rész gyakorlásával kezdi a jógautat, az az egyén hajlamaitól, kívánságaitól függ. A nyolc terület hatással van egymásra, különösen az első kettőt befolyásolhatják az egyéb jógagyakorlásaink.

E könyv nagyobb részét az āsana-k teszik ki, mert a Desikachar tradíció a legszembetűnőbben talán az āsana-k gyakorlásában különbözik más tradícióktól.
Mi is a legjellemzőbb a vini jógában,
ahogy sokan ezt a hagyományt nevezik, ha a testgyakorlatok, āsana-k állnak a középpontban?

Dinamikus gyakorlás: nem maradunk egy pózban, hanem a következő légzéssel másik pózt, helyzetet veszünk fel. A rövid, közepes vagy hosszú gyakorlatsorokat többször megismételjük.

A légzés vezeti a gyakorlatot. A cél itt az, hogy a hosszú, egyenletes légzést elkezdjük, egy másodperc után kezdjük a mozdulatot, úgy koordináljuk, hogy a mozdulat befejezése után még egy picit tart ez a légzés.

Egy āsana-t, melyet statikusan, tehát több légzés idejéig kitartva akarunk gyakorolni, alaposan előkészítünk, illetve a testünket, testrészeinket, légzésünket készítjük rá fel, és a statikus gyakorlás után kiegyenlítjük.

Statikus gyakorlás: azt jelenti, hogy a felvett pózt egy, de inkább több hosszú, egyenletes légzés idejéig kitartjuk, s általában mozdulatlanok maradunk ezalatt.

Gyakorlatsorok, melyek legtöbbször úgy épülnek fel, hogy az egyik póz kiegyenlíti a másikat, harmonikus egységet alkotnak és alig vagy egyáltalán nem igényelnek előkészítést. Általában dinamikusan gyakoroljuk őket, de variálhatjuk egyes pózok kitartásával is.

Alternatívák, változatok: fontos téma, hogy a gyakorlatok, az āsana-k vannak miértünk és nem fordítva. Ezért a gyakorlatoknak nem szabad fájdalmat okozniuk. Idővel a legtöbb jógagyakorlóban kifejlődik az önmagával szembeni felelősség, és érzi, hogy melyik variáció nem tesz jót, vagy időnként nem tesz jót. A szék használata is jellemző, mely sok āsana gyakorlását lehetővé teszi akkor is, ha itt-ott testi problémáink vannak, mégpedig anélkül, hogy a tartás, a póz jellege, jellemzője túlzottan megváltozna vagy hatása csökkenne.
A következő oldalakon 16 āsana-t mutatok be röviden, és mindegyik āsana-hoz egy teljes, kidolgozott āsana gyakorlatsorozatot javaslok.
Ezenkívül különböző gyakorlatsorokkal és a szék alkalmazásával ismerkedhetünk meg.



BHUJANGÁSANA

Különlegessége és sokféle variációi teszik bhujaṅgāsaná-t, a kobrát sokszor gyakorolt és fontos āsaná-vá, testgyakorlattá, és joggal nevezhető a hátrahajló, a homorító testhelyzetek anyjának.

Problémát és kockázatot jelenthet, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy a hátrahajló gyakorlatoknál a hát (gerinc) felső részénél kellene elérnünk a hátizmok összehúzódását és elöl
a mellkas tágulását, nyitását.

A kobra gyakorlásánál a legtöbbször elkövetett hiba: „minél magasabbra, annál jobb”, ill. a fej túlzott hát­rahajlítása.



VIRABHADRÁSANA

Az álló helyzetből végzett hátrahajló gyakorlatok közül
a legfontosabb: vīrabhadrāsana, a hőspóz. Intenzív hatása, sokféle variációs lehetősége és alacsony kockázata miatt kedvelt āsana. Természetesen rendkívül nehezen elvégezhető változatait is ismerjük.

Problémát jelenthet a hát alsó részénél történő intenzív hátrahajlás és a térd túlzott behajlítása.



JATHARA PARIVRTTI

Leegyszerűsítve csavart „hastájék”-nak fordíthatnánk. Sok változata miatt, a nagyon könnyűtől − ami a testi követelményeket illeti − a kimondottan igényes pózig, igen kedvelt gyakorlat.

Problémát jelenthet a gerinc alsó részénél történő intenzív csavarás és a vállak, nyakizmok túlfeszítése.
Ne gyakoroljuk terhesség, has-, gyomortájék begyulladása, a rekeszizom görcsössé válására való hajlam esetén, és – mint bármelyik más āsana-t –, ha valami miatt nem tesz jót.



UTTANÁSANA

Uttāna szó szerint nyújtást, kinyújtást jelent. Ez az āsana egyrészt nagyon hasonlít a mindennapokban sokszor végzett előrehajláshoz − úgy tűnhet, hogy különösebb gondolkodás nélkül gyakorolhatjuk. Másrészt, a tapasztalatok szerint − mint minden álló helyzetből végzett előrehajlás − magas követelményeket állít
a hát, a gerinc alsó részével szemben.

A kockázatot − a hát alsó részének túlnyújtását, ott tartós feszültség kialakulását − csökkenthetjük, ha egyszerűbb változatokat gyakorolunk: a láb behajlítása, nem túl mélyre hajlás.



DVIPÁDA PITHAM

Ezt a hátrahajló vállhíd pózt, tartást nagyon sűrűn gyakoroljuk, mivel egyszerű, de sokoldalú követelményei vannak és jól variálható. A hátrahajló gyakorlatok jellemzőit majdnem egyforma minőségben megtalálhatjuk itt: nyitja a mellkast, erősíti a gerincet, hátizmokat és nyújtja a test egész elülső oldalát.

Problémát és kockázatot jelenthet, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy a hátrahajló gyakorlatoknál − tehát itt is − a hát (gerinc) felső részénél kellene elérnünk a hátizmok összehúzódását és elöl a mellkas tágulását, nyitását.
Ezért elsősorban a mellkas magasra emelését próbálgassuk, ne a csí­pőét. Vigyázni kell még a térdekre, mert nyomás alatt vannak, és a tarkó túlnyújtására. Variációk − mint a behajlított lábakat legalább csípőszélességben szétnyitni, vagy a karok laza hátravitele − könnyebbé tehetik a pózt, csökkentik a kockázatot.



CAKRAVÁKÁSANA

Ez a kis āsana − hátrahajlás négykézláb pózból − nagy nevet visel. Az indiai mitológia szerint a nevét cakravāk-ról, egy vörös tollú madárról kapta, amelyik csupán a holdfényből él.

Problémát okozhat a csukló túlerőltetése; a térdeknek is jelentős súlyt kell tartaniuk, ezért ajánlatos egy puha alátét.
A nyakizom túlfeszítését is kerülnünk kell, de a leggyakrabban elkövetett hiba a hátranyújtott láb túl magasra emelése és a csípő kifordítása, amely a gerinc alsó részét túlterheli, felesleges feszültséget okozva.



URDHVA PRASRITA PÁDÁSANA

Ūrdhva prasrita pādāsana, a póz fölfelé nyújtott lábakkal kimondottan sokszor gyakorolt tartás, mivel különböző feladatok megoldásához felel meg, elég egyszerű, és sok változatát ismerjük.

Problémát jelenthet, ha nem a megfelelő variációt választjuk, és így túl nagy feszültséget okozunk a hát alsó részénél.
A befelé figyelés itt is segíthet a saját felelősség növelésében.


VINYÁSAS

A Desikachar-hagyomány szellemében tartott āsana-praxisban természetessé váltak a gyakorlatsorok.

Az előnyei kézenfekvőek: a testnek szüksége van megfelelő, tudatos mozgásra, különösen ülő foglalkozás esetén. Ha a hajlékonyság eléréséről, megtartásáról vagy egészségesebb ízületekről, izmokról van szó, akkor a dinamikus gyakorlás sokkal hatásosabb a statikusnál. Továbbá a dinamikus gyakorlás különleges módon összekapcsolja a légzést és a mozgást. Mint korábban említettem, a légzés vezeti a gyakorlást. (A cél: hosszú, egyenletes légzésbe beágyazni a mozgást,
a mozdulatot, amelyet lassan végzünk, minden erőszak nélkül.) Így alapvetően megváltozhat a testtudat, a felelősségtudat a testtel szemben. A dinamikus gyakorlás így nagy belső figyelmet követel és eredményez, az így gyakorló közelebb kerül saját magához.


Egy bútordarab karriert csinál

Vajon miért? Röviden azért, mert segítségével testi fájdalmak, korlátok, betegségek ellenére is elvégezhetjük a gyakorlatokat anélkül, hogy azok intenzitásukból sokat veszítenének.

A jógacsoportok összetétele társadalmunk egészségi állapotát tükrözheti. Egy jógatanfolyam résztvevőinek leggyakoribb krónikus vagy időszakos problémái: hát-, nyak-, térd-, vállfájdalom, feszültség. Ezenkívül: magas vérnyomás, bronchitis, fejfájás, asztma, a szem betegségei stb.

Hogyan lehet ezekkel vagy egyéb akadályokkal a jógagyakorlatok jótékony hatását érezni anélkül, hogy a már meglevő problémáinkat súlyosbítsuk, mert ezt is tehetjük, ha túlterheljük
a beteg vagy begyulladt részt. Erős hátfájás esetén például az intenzív előrehajlás (uttānāsana) még növelheti a fájdalmat.

Hogy lehet ez? A válasz: a szék, mint segédeszköz beépítésével a gyakorlásba, alternatívák, variációk figyelembevételével.




Kedves Bölcsességeim című fejezetből:

Önéletrajz öt fejezetben

Sétálok végig az utcán.
Van egy mély lyuk a járdán,
Beleesek.
Elveszett vagyok… reménytelen,
Nem az én hibám.
Egy örökkévalóság lesz, mire kijutok.

Sétálok ugyanazon az utcán.
Van egy mély lyuk a járdán,
Úgy teszek, mintha nem látnám.
Megint beleesek.
Nem tudom elhinni, hogy megint ugyanott vagyok.
De nem az én hibám.
Ismét hosszú időbe telik, mire kijutok.

Sétálok ugyanazon az utcán.
Van egy mély lyuk a járdán.
Látom, hogy ott van.
Mégis beleesek… ez már szokás.
Nyitva a szemem,
Tudom, hol vagyok.
Az én hibám.
Azonnal kikerülök onnan.

Sétálok ugyanazon az utcán.
Van egy mély lyuk a járdán.
Kikerülöm.

Egy másik utcán sétálok.

(Szögjal Rinpocse:
Tibeti könyv életről
és halálról)test

04.01.2010Könyvajánló - Albertné Tóth Erzsébet - A JÓGA jót tesz, jógával könnyebb

Rekreátor Magazin

Ez a könyv sokkal több, mint egy „jógakönyv” hiszen a szerző igazán alaposan ismeri a jóga eszmei oldalát is, így nem éri be a légzés- és mozgásformák bemutatásával, inkább elviszi abba a világba, ahol megváltozhatnak mindennapjai.

Másként fog nézni önmagára, másokra, máshogy fog hozzáállni a különféle élethelyzetekhez, bölcsebbé válik.

A könyv legnagyobb részét gyakorlatsorok teszik ki, ahol fotókon és ábrákon ismerkedhetünk meg az ászanákkal.

Minden fejezetben kitér a szerző a várható nehézségekre, problémákra, és változatokat ajánl, hogy mindenki a saját lehetősége szerint építse fel a gyakorlatot. A légzéshez, előkészítéshez is tanácsot ad, hiszen a jógázás célja, hogy javuljon egészségünk, nem pedig az akrobatikus elemek bemutatása.

A szerző nemcsak szaktudását tárja az olvasó elé, hanem szinte megnyitva saját lelkét, megismerhetjük kedves bölcsességeit is. Ezek között az első helyen van a „Figyelj jól a jelenre” című, amely így hangzik: „ Figyelj jól a jelenre, mert ez az élet, az életek élete. A jelenben van minden valóság és a lét igazsága, a fejlődés öröme, a cselekvés nagysága. Hiszen a tegnap nem más, mint egy álom, a holnap csak látomás. A jelen viszont – helyesen élve – a tegnapot örömteli álommá, a holnapot reményteli vízióvá teheti. Ezért vigyázz jól a jelenre!” (szanszkritból)

Ezt és még néhány bölcsességet olvashatunk német nyelven is, hiszen Albertné Tóth Erzsébet sokáig élt Németországban és jóga óráin is gyakran használ megerősítésül német szavakat, kifejezéseket.

Ismerjük meg ennek a kiváló szerzőnek az életrajzát:

1948. júliusában született Hódmezővásárhelyen. Nehéz, sokszor kegyetlen gyermekkora volt, de az iskolában, a könyvek között menedékre lelt. Szülei húgával és öccsével együtt nevelték, a Dózsa György Általános Iskolában eldöntötte, hogy pedagógus lesz. Mivel szegények voltak, az érettségi után dolgoznia kellett volna, de titokban Bajára felvételizett a Tanítóképzőbe, így 1969-ben pedagógus lett. Ideálja a pedagógusi pályáról azonban lassan megváltozott.

1972-ben férjhez ment, majd 1973 júliusában Münchenbe költöztek. Egy fiuk, (Christian) és egy lányuk (Bettina) született. 1990-ben beiratkozott egy jógatanfolyamra, mely elindított egy hosszú folyamatot, lehetőséget a nagyobb önismerethez. Ettől kezdve intenzív „jóga élet” következett jógatáborokkal különböző országokban, szemináriumokkal és egy éves jógatanári kiképzéssel, melyet további 4 év követett Bad Griessbachban. Az ország legjobb előadói, tanárai, mesterei avatták be a jóga különböző területeibe. Ezt a kiképzést 1999-ben egy 3 hetes indiai úttal zárta. A jóga oktatása vált életének céljává, melyről műve is árulkodik.

Ahogy láthatjuk, a jóga tette igazán teljessé életét. Ő azonban nem elégedett meg azzal, hogy megtalálja saját „jógaútját” szeretné átadni másoknak/nekünk is ezt a harmóniát, és testi-lelki egészséget. Ismerjük meg, és gyakoroljuk rendszeresen. Amikor kicsit elfáradunk az ászanák után, vegyük elő ezt a könyvet, olvassunk bele az idézetekbe, közmondásokba, megerősítésekbe, és hamarosan érezni fogjuk a pozitív hatást.

Számomra ez a könyv többet jelent, mint egy elolvasott és véleményezett írást, hiszen egyik szakmám szerint rekreáció szakos sportoktató vagyok, ismerem a jóga előnyeit, sok-sok könyvet is olvastam a témáról, de ehhez hasonlót bizony nem. Ebben a könyvben nemcsak a légzés, mozgás, gyakorlatvégzés szerepel, hanem valami olyan többlet is, amit Albertné Tóth Erzsébet különleges képessége – amit nevezhetnénk a szeretettel tanítás csodájának – tehát minden eddigi jógakönyvnél hasznosabb.

Ajánlom mindenkinek, aki már ismeri a jógát, azután annak is, aki még nem ismeri, mert ebből lépésről-lépésre haladva eljuthat a jó közérzethez bárki. Ha széken ülve tudja végezni a gyakorlatokat, ahhoz is talál útmutatást a kötetben.

A szakemberek, jóga- és sportoktatók számára is hasznos ez a könyv, hiszen nagyszerű keretet ad az edzésekhez, ötleteket a bemelegítéshez, nyújtáshoz, a gyakorlatok felépítéséhez.

Most gondban vagyok, hogy ki az, akinek nem ajánlanám ezt a könyvet, mert nem tudok olyan olvasóréteget elképzelni. Egyszerűen kincset köszönhetünk Albertné Tóth Erzsébetnek.

04.01.2010Könyvajánló - Albertné Tóth Erzsébet - A JÓGA jót tesz, jógával könnyebb

Rekreátor Magazin

Ez a könyv sokkal több, mint egy „jógakönyv” hiszen a szerző igazán alaposan ismeri a jóga eszmei oldalát is, így nem éri be a légzés- és mozgásformák bemutatásával, inkább elviszi abba a világba, ahol megváltozhatnak mindennapjai.

Másként fog nézni önmagára, másokra, máshogy fog hozzáállni a különféle élethelyzetekhez, bölcsebbé válik.

A könyv legnagyobb részét gyakorlatsorok teszik ki, ahol fotókon és ábrákon ismerkedhetünk meg az ászanákkal.

Minden fejezetben kitér a szerző a várható nehézségekre, problémákra, és változatokat ajánl, hogy mindenki a saját lehetősége szerint építse fel a gyakorlatot. A légzéshez, előkészítéshez is tanácsot ad, hiszen a jógázás célja, hogy javuljon egészségünk, nem pedig az akrobatikus elemek bemutatása.

A szerző nemcsak szaktudását tárja az olvasó elé, hanem szinte megnyitva saját lelkét, megismerhetjük kedves bölcsességeit is. Ezek között az első helyen van a „Figyelj jól a jelenre” című, amely így hangzik: „ Figyelj jól a jelenre, mert ez az élet, az életek élete. A jelenben van minden valóság és a lét igazsága, a fejlődés öröme, a cselekvés nagysága. Hiszen a tegnap nem más, mint egy álom, a holnap csak látomás. A jelen viszont – helyesen élve – a tegnapot örömteli álommá, a holnapot reményteli vízióvá teheti. Ezért vigyázz jól a jelenre!” (szanszkritból)

Ezt és még néhány bölcsességet olvashatunk német nyelven is, hiszen Albertné Tóth Erzsébet sokáig élt Németországban és jóga óráin is gyakran használ megerősítésül német szavakat, kifejezéseket.

Ismerjük meg ennek a kiváló szerzőnek az életrajzát:

1948. júliusában született Hódmezővásárhelyen. Nehéz, sokszor kegyetlen gyermekkora volt, de az iskolában, a könyvek között menedékre lelt. Szülei húgával és öccsével együtt nevelték, a Dózsa György Általános Iskolában eldöntötte, hogy pedagógus lesz. Mivel szegények voltak, az érettségi után dolgoznia kellett volna, de titokban Bajára felvételizett a Tanítóképzőbe, így 1969-ben pedagógus lett. Ideálja a pedagógusi pályáról azonban lassan megváltozott.

1972-ben férjhez ment, majd 1973 júliusában Münchenbe költöztek. Egy fiuk, (Christian) és egy lányuk (Bettina) született. 1990-ben beiratkozott egy jógatanfolyamra, mely elindított egy hosszú folyamatot, lehetőséget a nagyobb önismerethez. Ettől kezdve intenzív „jóga élet” következett jógatáborokkal különböző országokban, szemináriumokkal és egy éves jógatanári kiképzéssel, melyet további 4 év követett Bad Griessbachban. Az ország legjobb előadói, tanárai, mesterei avatták be a jóga különböző területeibe. Ezt a kiképzést 1999-ben egy 3 hetes indiai úttal zárta. A jóga oktatása vált életének céljává, melyről műve is árulkodik.

Ahogy láthatjuk, a jóga tette igazán teljessé életét. Ő azonban nem elégedett meg azzal, hogy megtalálja saját „jógaútját” szeretné átadni másoknak/nekünk is ezt a harmóniát, és testi-lelki egészséget. Ismerjük meg, és gyakoroljuk rendszeresen. Amikor kicsit elfáradunk az ászanák után, vegyük elő ezt a könyvet, olvassunk bele az idézetekbe, közmondásokba, megerősítésekbe, és hamarosan érezni fogjuk a pozitív hatást.

Számomra ez a könyv többet jelent, mint egy elolvasott és véleményezett írást, hiszen egyik szakmám szerint rekreáció szakos sportoktató vagyok, ismerem a jóga előnyeit, sok-sok könyvet is olvastam a témáról, de ehhez hasonlót bizony nem. Ebben a könyvben nemcsak a légzés, mozgás, gyakorlatvégzés szerepel, hanem valami olyan többlet is, amit Albertné Tóth Erzsébet különleges képessége – amit nevezhetnénk a szeretettel tanítás csodájának – tehát minden eddigi jógakönyvnél hasznosabb.

Ajánlom mindenkinek, aki már ismeri a jógát, azután annak is, aki még nem ismeri, mert ebből lépésről-lépésre haladva eljuthat a jó közérzethez bárki. Ha széken ülve tudja végezni a gyakorlatokat, ahhoz is talál útmutatást a kötetben.

A szakemberek, jóga- és sportoktatók számára is hasznos ez a könyv, hiszen nagyszerű keretet ad az edzésekhez, ötleteket a bemelegítéshez, nyújtáshoz, a gyakorlatok felépítéséhez.

Most gondban vagyok, hogy ki az, akinek nem ajánlanám ezt a könyvet, mert nem tudok olyan olvasóréteget elképzelni. Egyszerűen kincset köszönhetünk Albertné Tóth Erzsébetnek.

5 Csillagok
JÓGA - 20.10.2009
Ráczné Magdi

Nagyon teszik a könyv! Áttekinthető, közérthető, élvezhető, jól használható a gyakorlatban is!

Ez is tetszhet Önnek :

A Jóga jót tesz, jógával könnyebb

Horváth Mónika

A választás lehetősége

Könyvértékelés:
*Kötelező mezők