Ómagyar Mária-siralom szövegkönyve

Ómagyar Mária-siralom szövegkönyve

Mező Tibor



Formátum: 13,5 * 21,5 cm
Oldalszám: 144
ISBN: 978-3-99107-499-1
Megjelenés időpontja: 2021-11-17
Az Ómagyar Mária-siralom első írott magyar versemlékünk. XXI. századi szépirodalmi megfogalmazásban sem könnyű olvasmány. Viszonylag kevéssé ismert. Mező Tibor jelen kötete azt célozza, hogy ez megváltozzon, minél többen érdeklődjenek e nemzeti ereklyénk iránt.
Tartalom

Köszönetnyilvánítás 7
I. Bevezetés 9
1 A szavak szemiotikai
szerkezetének ábrázolása 11
2 A szótag szerkezet általános
és szimmetrikus sémája 13
3 A szótag címkézése 14
4 A fonológiai tervezés szintjei 15
5 A szócikkekben használt jelölés 17
6 Szómagyarázatok 21
7 A ritmuselemző magyarázatok 26
8 A szótagok statisztikai mutatója 29
II. A magánhangzókat jelölő digráfok 30
III. A mássalhangzókat jelölő digráfok 31
IV. Az egyjegyű magánhangzók 36
A diftongusok 59
V. Az egyjegyű mássalhangzók 60
VI. Az ÓMS szövegáttételei 101
1 Az eredeti kódexről készült fényképmásolat szövege 104
2 A betűk szerint leírt szöveg 105
3 A betűkből szótagolt szöveg 106
4 A verslábazással verssorokra tördelt szöveg 108
1 Időmértékes verselés 110
2 Ütemhangsúlyos verselés 113
5 A jelentést jelölő szöveg 116
6 A latin normaszöveg 122
1 Időmértékes verselés 123
2 Ütemhangsúlyos verselés 127
3 Szakfordítás 131
4 Műfordítás 134
VII. A zenésíthető szövegkönyv 137
Felhasznált irodalom 139

I. Bevezetés
A grafémák és a digráfok számbavétele régi adóssága az Ómagyar Mária-siralom irodalmának. Ennek oka, hogy eddig nem vizsgálták kielégítő eredménnyel a szöveg ritmusának, hangalakjának és jelentésének együttes megfeleltetését. Nem született meg az olyan egyszerű szövegkönyv sem, amely megzenésíthető a köznevelés számára. A megoldást egy új szótagelmélet hozza el, amely a nyelvábrázolás egyik ágának bizonyul. A teljes hasonulás maitól eltérő irányának felismerése hozzájárul a vers több kulcsszavának értelmezéséhez. A normaként szolgáló latin Planctus Sanctae Mariae…, valamint a német Nibelung-ének verselése hozzásegít a helyes metrum meghatározásához az Ómagyar Mária-siralom időmértékes szekvenciáiban.
Az Ómagyar Mária-siralom (továbbiakban ÓMS) tekintélyes kutatója, Martinkó András 1988-ban már szorgalmazta, hogy „nagy szolgálatot tenne az ÓMS ügyének az, aki hajlandó lenne a Siralom helyesírási kérdéseit tüzetes vizsgálat alá vetni” (Martinkó, 1988:21). A tudomány azonban rég elakadt a versritmus megfejtésénél, valamint a szöveg kulcsszavai hangalakjának megállapításánál. Az igényelt feladathoz mindenekelőtt ráébredésre van szükség, ami maga is költői lelemény. Ezzel nem akarom tagadni a kutatás szerepét, mert a kutatás bizonyítékot szolgáltat a konstruált szöveg tudományos magyarázatára. Alapkutatás nélkül azonban ez sem megy, mert hiányzik a megfelelő nyelvtani módszer alkalmazása. Úgy érzem, hogy nekem most sikerült egy közérthető ÓMS-szövegkönyv megalkotása, amelyet az ÓMS helyesírása alátámaszt az
alábbiak szerint.
A graféma egy nyelv írásrendszerének legkisebb és szétválaszthatatlan eleme, a hangtanban a fonéma megfelelője. Így a graféma alatt egyjegyű betűt értek a hangjelölő (fonémikus) magyar helyesírásban. Pl. a, á, e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű, b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, q, r, s, t, v, w, x, y, z.
A digráf kettős betű vagy összetett betű (a helyesírási szabályzatban kétjegyű betű), olyan betűkapcsolat, amely két grafémából jön létre, és egyetlen beszédhangot (fonémát) jelöl. Megtaláljuk a mai magyar ábécében az alábbi mássalhangzók írására: Cs, cs, Dz, dz, Gy, gy, Ly, ly, Ny, ny, Sz, sz, Ty, ty, Zs, zs. A digráf kifejező eljárás azon esetben, amikor a nyelv idegen nyelvi környezetbe ékelődik.
Az ÓMS-ban az Áá, Éé, Íí, Óó, Öö, Őő, Úú, Üü, Űű magyar magánhangzók terhét láthatóan a latin és német ábécé magánhangzói hordozzák: Aa, Ee, Ii, Oo, Uu, Yy, kivételesen a Ww. Kétségtelenül digráfokat izolálunk a mézül és a vízül szavakban az /ü/ helyén: uu: = [ü], eu: = [ü]. Digráf jelöli az ÓMS-ban a [ſcouuo], ’szava’ szóalak /sz/ és /v/hangját is: ſc: = [sz], uu: = [v].
Amennyiben a szótagokat a centrum-periféria modell alapján vizsgáljuk, a centrumban magánhangzót helyezve, a perifériára mássalhangzót, a digráfok a szótagban a centrum vagy a periféria tagjai lehetnek, ezért a szótagolásban felismert digráfok a nyelvtudományt új ismeretekkel gazdagíthatják.

7 - A ritmuselemző magyarázatok
Az [1/a] szekvencia első sorában a latin norma alapján rímeléskényszer van, és a félsorok is rímelhetnek: AAB CCB, mint a [8/a]-[8/b] szekvenciában: AABBC DDEEC.

Az [1/b] szekvenciában a sor szótagszáma miatt diftongust elemeztem a -tól/-től toldalékban: v  + l  + g m + t l; f  +  + d m + t l;  + r  + m m + t l.

[1/a] szekvencia:

V  + l k, ſ  + r l > m, th  + d th + l n, ǁ
ſ  + r l > m + m l, ſ p + p  + d k,

b  + l,  + ȝ k,  + p  + d k,

[1/b] szekvencia:

W
 + l ſ > th, v  + l  + g m + t l, ǁ
ſ  + d , f  +  + d m + t l,

 + ȝ s,  + r  + m m + t l,

Az ÓMS-ban javasolt szövegmódosítások előrevetítik az időmértékes verselés tényét:

1. mely a magyar [3/a]-[3/b] és a [7/a]-[7/b] szekvenciákban négyes daktilusokkal,
2. vagy sorvégen adóniszi sorokkal valósul meg.

A latin Planctus Sanctae Mariae… trocheusait az ÓMS magyarul jambusokkal adja vissza, melyet a Nibelung-énekből ismerünk:

1. az [1/a]-[1/b], [2/a]-[2/b], [6/a]-[6/b] és [8/a]-[8/b] szekvenciákban két negyedfeles jambusokból álló alexandrinnal,
2. vagy a sorvégen hármas jambussal: [6/a]-[6/b],
3. valamint a félsorokban az aprózott hármas jambussal: [1/a]-[1/b],
4. és [8/a]-[8/b] szekvenciákban a félsorban lévő negyedfeles jambussal.

Az ÓMS-ban sikerült magyarul daktilust írni, amit az alábbiak mutatnak:

Az alliteráció a versben csak a négyes daktilusi sorokban fordul elő.

Az alliteráció a daktilusi hosszúszótag időmértékének az előállítását szolgálja. Segítségével hosszan hangoztatható az élen álló rövid szótag is: pl. Vasszeggel Veretel.

Betű szerint olvasás:
vasszeggel veretel

Szótagolva olvasás:
v s + sz g + g l, v  + r  + t l

CVC + CVC + CVC, CV + CV + CVC

Skandálva olvasás:
− ᴜ ᴜ – ᴜ ᴜ

A szótag időmértéke az amplitúdó magassága mértékével jelölendő:


v
s + g l, r  +

sz g + v  + t l.
Az ÓMS szövegáttételei gyanánt közlöm a metrumot az időmértékes és ütemhangsúlyos ritmussal.

Továbbá a két dikcióval rendelkező forma (egy szövegben két vers) szövegkönyve lehet az ÓMS megzenésítésének.

VI. Az ÓMS szövegáttételei
Az ÓMS eredeti szövege különböző áttételek alá esik, amelyek szükségszerű módosításokat eredményeznek az eredetihez képest:

1. Az eredeti kódexről fényképmásolatok készülnek
2. A fényképekből betűk szerint leírt szöveg lesz
3. A betűkből szótagok alkothatók
4. A verslábazással verssorok jönnek létre
5. Az értelmezés a szöveg jelentését adja vissza
6. A szakirodalmi magyarázatok megfigyeléseket közölnek

Minden szinthez bizonyos autonómia tartozik, amelyekben a beleszőtt változtatások visszahatnak a szöveg egészére.
A szavak szemiotikai szerkezetének megfelelően három pólust különböztetek meg:

- a fonológiai pólus mellé a szemantikai pólust,
- a fonológiai pólus alá a fonometrikai pólust.

Ezekhez a pólusokhoz támpontként adok szövegeket, Gragger (1923), Balázs (1980), Vizkelety (1986) és A. Molnár (2005) kiadásait felhasználva:

1. Az eredeti kódexről készült fényképmásolat szövege
2. A betűk szerint leírt szöveg
3. A betűkből szótagolt szöveg
4. A verslábazással verssorokra bontott szöveg
5. A jelentést jelölő szöveg
6. A latin nyelvű normaszöveg

4 - A verslábazással verssorokra tördelt szöveg
Vizsgáljuk meg az ÓMS szövegét a verstani ismereteink felől nézve. A szótagok verslábakká állnak össze, azonban a verselés kulcsa – a folyóírással rögzített ÓMS-ban – mindenekelőtt a versszakok elkülönítése.
Ismert a sequentia műforma a korabeli lírai művekben, de az ÓMS latin anyaszövege, a Planctus Sanctae Mariae… is ilyen műformában íródott. Ennek lényege, hogy két versszak ugyanazt a verselést használja, a versszakok versszakpáronként különböznek egymástól. Ez egy nagyon fontos szempont, mert a latin szöveg ezt vitán felül mutatja, és a magyar ÓMS-ban is így kell lennie.
Figyeljük meg az első hat versszakot az ÓMS-ban ebből a szempontból, és azt látjuk, hogy a versszakok páronként ismétlődnek, a sorok számát illetően is. Ez igaz még a magyar verset lezáró utolsó strófában is, amely 5 sorból áll, míg az előbb említett strófák 3 vagy 4 sorosak, és így mindenképpen megegyeznek a latin mintaszöveggel.
Vannak a magyarból hiányzó, tehát a latinból nem fordított strófák (a 4/a, 4/b és az 5/a, 5/b). A többi strófára helycsere igaz (6/a, 6/b és 7/a, 7/b). A helycsere visszabontható, és így megáll a latinhoz igazodva. A megfigyelésünk szemléltetésére elég a mellékelt táblázatra tekinteni, amely feltünteti a versszakok első szavait, és a versszakokban a verssorok számát.

Ha igaz a sequentia versforma léte az ÓMS-ban, további nyereség származik az ismétlődő versszakokon belüli állapotra nézve is: pl. az Óh, nekem, én fiam… kezdetű strófa verselése azonos kell legyen a Világ világa… kezdetű strófa metrumával, ami ennél fogva az időmértékes négyes daktilusi sort követeli meg.
Tehát ez a sequentia igazi haszna, mert sorról sorra visszafejthető a ritmus, amely a tudomány jelenlegi álláspontja helyett nem ütemhangsúlyos, hanem igenis időmértékes metrumot teremt az Ómagyar Mária-siralomban, miként ez megvan a latinban.

VII - A zenésíthető szövegkönyv
Ómagyar Mária-siralom
(Christus poetico planctus)

I. rész

[1/a]
Valék siralm tudatlan, süppede͜ik siralmmal,
Búval aszok, epedök.

[1/b]
Valaszt világomto͜ul, zsidó, fiadomto͜ul,
Ides örömemtë͜öl.

[2/a]
O, én ides uradom, o, egyen egy fiadom,
Siró anyát tekintsed, búja belül kinyújtsad.

[2/b]
Szemem könyűvel árad, en jonhom búval fárad,
Te vérednek hullatja, en jonhom alélatja.

[6/a]
O, ígaz Símeonnak bezzeg szava ére,
En érzem ez bútőrét, kit néha ígére.


[6/b]
Siralmam, fohászatom teríthetők kívül,
En jonhomnak bel búja, ki sömha nem hévül.

[8/a]
Zsidó mit téssz törvénytlen? Fiam mert hal, bűntelen.
Migé fogva, hoztoszva, vasszegekkel veretve,
öklelve, kötve ölöd.

[8/b]
Kegyedjetek fiamnak, ne légy kegyelm magamnak!
Avagy halál kínjával, anyát ides fiával,
Engem belé öljetök!

II. rész

[3/a]
Vílag vílaga, víragnak víraga,
Keserven kínzatol, vasszeggel veretel.

[3/b]
Óh, nekem, én fiam, édes mézö͜ül.
Szépsëgöd szégyenül, véred hülj vízë͜ül?

[7/a]
Tőled válnék, de nem valállal,
Hol igy kinzassál, fíam, halállal!

[7/b]
Végy, halal, engemet, egyedem éljen,
Maradjon úradom, kit vilag féljen!

Ez is tetszhet Önnek :

Ómagyar Mária-siralom szövegkönyve

Mercz Nóra

A mágikus hárfa

Könyvértékelés:
*Kötelező mezők