Felhőlakó
Németh István
5.070 Ft
3.090 Ft
Formátum: 13,5 x 21,5 cm
Oldalszám: 64
ISBN: 978-3-99064-226-9
Megjelenés időpontja: 2018-08-27
Varázsvilágba invitálja olvasóit Németh István Felhőakó című, színes képekkel illusztrált első verseskötetében, mely elsősorban óvodáskorú gyermekeknek íródott. A versek témája, stílusa, ringató ritmusa felnőttek számára is élvezetes utazást biztosít egy csodálatos, biztonságos, mesei világba, ahol minden lehetséges.
Cumicár
Cumiország határában
cumizik a cumicár,
reá minden palotában,
több százféle cumi vár.
Cumicár, cumicár,
éjjel-nappal cumikál,
cumicár, cumicár,
övé minden cumivár.
Cumiország kincstárából
elfogyott a cumi már,
útra kel egy dicső, bátor,
nemes lelkű, hős huszár.
Cumicár, cumicár,
éjjel-nappal cumikál,
cumicár, cumicár,
övé minden cumivár.
Cumihuszár messzi földön,
tengernyi sok cumit lát,
azt tervezi, hogy kér kölcsön,
s így megmenti a hazát.
Cumicár, cumicár,
éjjel-nappal cumikál,
cumicár, cumicár,
övé minden cumivár.
Cumitengert kiürítik,
elvisz mindent a huszár,
és a kincstárt megtelítik,
örül már a cumicár.
Cumicár, cumicár,
éjjel-nappal cumikál,
cumicár, cumicár,
ismét teli az a vár.
Csörgő, zörgő
Csörgő, zörgő, rágóka,
hatalmas a járóka,
benne apró gyermek ül,
ha felállna, elterül.
Körülötte sok játék,
s ha a kezét fogják épp,
lám, az arca felderül,
hopp, a szőnyegre kerül.
Bemászik a kiságyba,
onnan nagyot kiáltva,
majd a játékba merül,
ha elfárad, kiterül.
Elalszik a karomban,
jár egy távol vadonban,
vigyáz rá az álomba’,
csörgő, zörgő, rágóka.
***
Álmomban
Láttam tegnap bodobácsot,
éppen egy nagy fűre mászott.
Megállt pont a tetején,
mikor arra mentem én.
Köszönt is egy jó nagyot,
hisz’ tudta, hogy ki vagyok.
Vittem neki virágot,
amit nagyon imádott.
Aztán almát adtam még,
nem látott ő olyat rég.
Majd beült a hintómba,
(ajtót nyitott egy szolga).
Rágyújtott a pipára,
kacsintott a királyra.
Persze mindezt csak álmomban,
kényelmes kis ágyikómban.
***
A rák ollója
Folyóparton a kis csiga
hátrafelé araszolt,
meghallotta, ahogy a rák
épp valamit panaszolt.
– Elhagytam az ollóimat,
és ez bizony nagy hiba,
vasárnapra a zöld manó
meghívott a lagziba.
Ollók nélkül nem mehetek,
mit csináljak, aj-jaj-jaj,
segítsetek, barátaim,
mert most bizony nagy a baj.
Megértette a kis csiga,
megsajnálta a rákot,
odacsúszott villámgyorsan,
s hívott még pár barátot.
Szétnéztek a folyóparton,
keresték a rákollót,
elöl haladt a kis csiga,
aki nagyon bátor volt.
Fűzfa mellett, tavi nádban,
ott feküdt a két olló,
felkiáltott a kis csiga.
– Boldog lesz a zöld manó!
Megörült a tarisznyarák,
ajándékot is adott,
ollóival szélsebesen
a lagziba tolatott.
Cumiország határában
cumizik a cumicár,
reá minden palotában,
több százféle cumi vár.
Cumicár, cumicár,
éjjel-nappal cumikál,
cumicár, cumicár,
övé minden cumivár.
Cumiország kincstárából
elfogyott a cumi már,
útra kel egy dicső, bátor,
nemes lelkű, hős huszár.
Cumicár, cumicár,
éjjel-nappal cumikál,
cumicár, cumicár,
övé minden cumivár.
Cumihuszár messzi földön,
tengernyi sok cumit lát,
azt tervezi, hogy kér kölcsön,
s így megmenti a hazát.
Cumicár, cumicár,
éjjel-nappal cumikál,
cumicár, cumicár,
övé minden cumivár.
Cumitengert kiürítik,
elvisz mindent a huszár,
és a kincstárt megtelítik,
örül már a cumicár.
Cumicár, cumicár,
éjjel-nappal cumikál,
cumicár, cumicár,
ismét teli az a vár.
Csörgő, zörgő
Csörgő, zörgő, rágóka,
hatalmas a járóka,
benne apró gyermek ül,
ha felállna, elterül.
Körülötte sok játék,
s ha a kezét fogják épp,
lám, az arca felderül,
hopp, a szőnyegre kerül.
Bemászik a kiságyba,
onnan nagyot kiáltva,
majd a játékba merül,
ha elfárad, kiterül.
Elalszik a karomban,
jár egy távol vadonban,
vigyáz rá az álomba’,
csörgő, zörgő, rágóka.
***
Álmomban
Láttam tegnap bodobácsot,
éppen egy nagy fűre mászott.
Megállt pont a tetején,
mikor arra mentem én.
Köszönt is egy jó nagyot,
hisz’ tudta, hogy ki vagyok.
Vittem neki virágot,
amit nagyon imádott.
Aztán almát adtam még,
nem látott ő olyat rég.
Majd beült a hintómba,
(ajtót nyitott egy szolga).
Rágyújtott a pipára,
kacsintott a királyra.
Persze mindezt csak álmomban,
kényelmes kis ágyikómban.
***
A rák ollója
Folyóparton a kis csiga
hátrafelé araszolt,
meghallotta, ahogy a rák
épp valamit panaszolt.
– Elhagytam az ollóimat,
és ez bizony nagy hiba,
vasárnapra a zöld manó
meghívott a lagziba.
Ollók nélkül nem mehetek,
mit csináljak, aj-jaj-jaj,
segítsetek, barátaim,
mert most bizony nagy a baj.
Megértette a kis csiga,
megsajnálta a rákot,
odacsúszott villámgyorsan,
s hívott még pár barátot.
Szétnéztek a folyóparton,
keresték a rákollót,
elöl haladt a kis csiga,
aki nagyon bátor volt.
Fűzfa mellett, tavi nádban,
ott feküdt a két olló,
felkiáltott a kis csiga.
– Boldog lesz a zöld manó!
Megörült a tarisznyarák,
ajándékot is adott,
ollóival szélsebesen
a lagziba tolatott.
Ez is tetszhet Önnek :
