Sorsok, jelek, szerelmek és megérzések

1. fejezet
Kezdődik a középiskola


2007 nyár végén Rózsa már nagyon izgul, mert hétfőn, szeptember 3-án fogja megkezdeni a középiskolai tanulmányait egy teljesen új iskolában és közösségben. Még nem is sejti, hogy ezt a dátumot örökre meg fogja majd jegyezni – nem a fejében, hanem a szívében.
Eljön a nagy nap, elindul az iskolába, mit is sejtve arról, mi vár rá. Mikor beér, a teljesen idegen helyen azt sem tudja, hogy hol van. Nem is nézve az osztálytermekre bemegy az elsőbe, amin azt látja, hogy „9”. betűjelét nem is figyeli, mert ez neki még új. És ekkor történik valami, ami örökre megváltoztatja az életét: még jobban megismeri általános iskolai jó barátját, aki annak idején két osztállyal felette járt, most pedig – legalábbis Rózsa ezt hiszi – osztálytársak. Ám miután egy kicsit elbeszélgetett Bálinttal, rájött, hogy ő rossz helyen van, és tulajdonképpen évfolyamtársak lettek. A fiú segített megmutatni Rózsának a helyes osztálytermet. Rózsa mindezt megköszönte Bálintnak, majd mindketten most már tényleg a saját osztálytermükbe távoztak. Rózsa megismerkedett új osztálytársaival. Ebbe az új osztályba most kereken 20-an jártak. Neki már soknak számított, hiszen általánosban alig a fele volt a létszám. És, bár nem volt annyira barátkozó típus, már az első nap talált magának barátnőt is. Hazaérve elgondolkodott a reggeli kis megkeveredésén és Bálint kedvességén, majd rájött valamire – valamire, amivel még ő maga sem volt teljesen tisztában; nem is sejtette, vagy lehet, csak épphogy –, miszerint a szerelem érzése bomlott ki a szívében Bálint irányába.
Az elkövetkezendő hónapok heteinek minden napján előfordult, hogy ha csak futólag is, de látta Bálintot, és szívében egyre jobban erősödött a szerelem érzése.

***

A Rózsáétól nem messze lévő másik iskolában Brigi szintén folytatja középiskolai tanulmányait. Neki kicsit könnyebb, mert nem teljesen új az iskola, és a társaság sem, mert nyolcosztályos gimnáziumban tanult, és ott is folytatja középiskolai tanulmányait. És bár vannak, akik csak most csatlakoztak az osztályukhoz, így is remek osztályközösség volt kialakulóban.
Ennyire különböző sorssal, más és más iskolával Rózsa és Brigi soha nem tudnának egymásról, ám még nem sejtik, mit tartogat számukra a jövő.

***

Innen nem messze, egy általános iskolában, Laura még csak a hetedik osztályt folytatja, és éli a 13 évesek szokásos életét a barátnőivel.

***

Telik az ősz, és Rózsa mindennap Bálintot figyeli, és mindennap örül, ha csak egy-egy pillanatra is, de láthatja. Eközben a lány megtetszik egy nála talán három évvel idősebb fiúnak, Dénesnek. Dénes mindenhogyan próbálja felhívni magára a figyelmet, hogy Rózsa észrevegye, de addigra ő már csak Bálintot keresi. Minden reggel, amint átlépi, a kaput, azt várja, mikor fogja először megpillantani. Rózsa osztálytársai már mind észrevették, hogy Dénesnek tetszik Rózsa, de azt senki sem tudja – még a lány legjobb barátnője, Réka sem –, hogy Rózsa szíve már foglalt.
Így érkezik el az első középiskolai karácsony Rózsa számára. Az ünnepig szinte majdnem mindennap látta Bálintot, és egyre jobban érezte, hogy beleszeretett. Az iskolai karácsonyi ünnepségen, ami az utolsó tanítási nap előtti este zajlott, Rózsa kicsit csalódott, mert nem látta szerelmét, mivel az iskolai rendezvényen való megjelenés nem volt kötelező. De az utolsó tanítási napon, mielőtt mindenki elment volna a téli szünetre, Rózsa láthatta – igaz, csak úgy, hogy elment a termük előtt és benézett –, legalább láthatta és már ennek is örült.
De Bálint ebből semmit sem sejtett. Annyit vett észre csupán, hogy Rózsa mindig figyeli, de nem értette, hogy vajon miért. Ő csak a saját érzéseivel foglalkozott, és nem hitte, hogy Rózsa tényleg szeretheti, hisz’ – mint minden korabeli fiú – a saját érzéseiben sem volt teljesen biztos. És mint a jövendő párkapcsolataira vonatkozóan, a szerelemben sem akart elhamarkodottan dönteni: fiatal volt még, 17 éves – gondolta, megvárja még, mit súg a szíve.

***

Eközben Brigi iskolájában is eljött a karácsony. Ott egész máshogy zajlott, mint Rózsákénál, de az ünnep előtti utolsó tanítási nap itt is hagyományosan ünnepi hangulatban telik. Brigi és két legjobb barátnője úgy döntött, hogy a szokásos iskolai húzáson kívül külön is megajándékozzák egymást karácsony alkalmából. Miután a közös ünneplés lezajlott és mindannyian kellemes ünnepeket kívántak egymásnak, Brigi és barátnői, Elizabet és Andrea, beültek egy cukrászdába, és egy-egy sütemény mellett megtartották közös, baráti karácsonyukat. A jövőn elmélkedtek, hogy hol fognak majd tartani 9-10 év múlva. Miközben ezen elmélkedtek, meglátták az egyik osztálytársukat (aki Briginek nagyon tetszett) egy lánnyal, a velük párhuzamos osztályból. A lányok nem is sejthették, hogy osztálytársuknak és évfolyamtársuknak ez az első randevújuk, és hogy csak nemrég jöttek össze, illetve, hogy a szerelmük még csak alakulófélben van.
Miután a barátnők elköszöntek egymástól, Brigi kicsit csalódottan ment haza, tudván azt, hogy a fiú, aki tetszett neki, így, hogy mással jött össze, őt már észre sem fogja venni. Úton hazafelé összefutott az egyik tanárával és annak hetedikes kislányával, Laurával. Brigi és Laura összebarátkoztak, hisz’ csak két év volt közöttük. És bár Briginek volt egy idősebb fiútestvére, mégis úgy tekintet Laurára, mintha a húga lenne, akit mindig szeretett volna, és Laura is így nézett Brigire. A szünidő és az ünnepek alatt Brigi teljesen elfelejtette kiszemeltjét, mert teljesen lekötötte a családja, a barátnői, akikkel a szünet mindennapján vagy találkozott, vagy beszélgetett, vagy pedig fogadott húgával (mert már csak így hívta Laurát) volt elfoglalva, akivel beszélgetett és ellátta pár jó tanáccsal, vagy segített neki valamelyik iskolai feladatában. Pedig Laura sem volt egy elveszett leányzó, sőt korához képest igencsak talpraesett, de azért jólesett neki Brigi segítsége, mert azért a szíve mélyén mindig is vágyott arra, hogy legyen egy testvére, és most egy szerencsés véletlennek köszönhetően kapott egy fogadott nővért.

***

Így a háromból két sors már találkozott is, Rózsa pedig a szünidőben talán még egy kicsit örült is annak, hogy rendezheti az érzéseit, és nem látja mindennap titkos szívszerelmét. Nagyon örült a karácsonyi ajándékainak. Mivel abban az időben már két hobbija is volt – az olvasás és a zenehallgatás –, ezért a szülei meglepték egy MP4-lejátszóval, amire egy ismerősük segítségével tetettek zenéket, amiket Rózsa szeretett. Ők még akkoriban nem értettek hozzá, és úgy gondolták, később, ha változik az élet, mindezt a zenegyűjteményt ő maga alakítja majd a saját ízlése szerint, ami biztosan változni fog az idők folyamán. Kapott könyveket is, mert nemrégiben rászokott az olvasásra. A szülei a rokonaival együtt így gondolták, hogy már elég idős a romantikus történetekhez, így hát ilyen műfajú regényeket kapott még. Tehát megvolt a szünidei elfoglaltsága, és egyszer úgy hozta a szerencsés véletlen, hogy láthatta Bálintot is – igaz, csak messziről, és épp, hogy csak elmentek egymás mellett az utcán –, és Rózsa ettől is boldog volt. A szünidő leteltével már alig várta, hogy találkozhasson legjobb barátnőjével, aki szintén nagyon várta már a viszontlátást Rózsával, mert fantasztikus hírei voltak. Amint Réka és Rózsa találkoztak, Réka már alig várta, hogy elmesélhesse barátnőjének a fejleményeket, amik az otthon töltött szünidőben történtek vele. Már reggel kerestek egy ablakfülkét, ahol beszélgethettek, majd Réka így folytatta:
– Képzeld csak, Csabával, az egyik általános iskolás osztálytársammal kialakulóban van valami. Amíg én ide jöttem tanulni, addig ő a fővárosba, és már a siker is kezd rátalálni. Mivel a családjaink jóban vannak, ezért mi is nagyon sokat találkoztunk a szünidőben.
– Ez csodálatos hír, Réka. És még mi történt? Biztos vagyok benne, hogy nem csak ezt akartad mondani.
– Hát, jól látod. Van még valami. Az egyik találkozásunk alkalmával, ami a szilveszter előtti napon történt, mindannyian hivatalosak voltunk egy esküvőre. Csabáék azért, mert az ő 15 évvel idősebb bátyja volt a vőlegény, a mi családunk pedig azért, mert a mennyasszony az én nővérem volt, aki nálam 11 évvel idősebb. Csabával mi ketten voltunk a tanúk. A lakodalom alatt Csaba meghívott a másnapi szilveszteri koncertjére a fővárosba, amit egy osztálytársával együtt rendeztek, közösen. Egy kisebb fővárosi klubban volt, és amikor beköszöntött az újév, 2008, pontban éjfélkor megcsókolt. Az első újévi csók. Onnantól számoljuk a kapcsolatunkat.
– Vagyis akkor összejöttetek?
– Igen. Egyelőre igen, aztán ki tudja, mit hoz még a jövő.
– Jaj, Réka, úgy örülök neked. Bárcsak én is ilyen jó hírekkel szolgálhatnék számodra, de sajnos nem.
– Pedig már az egész osztály tudja, hogy tetszel Dénesnek. Tudod, aki 3 osztállyal jár felettünk.
– Réka. Légy szíves, ne beszélj nekem erről. Elárulok neked egy titkot: az én szívem már foglalt.
– Foglalt? Kibe vagy szerelmes? És mióta?
– Hát…
– Rózsa, bökd már ki!
– Van egy srác, Bálint, a velünk párhuzamos osztályban, akit már ismertem korábbról, általánosból. Akkor csak régen még szinte észre sem vettem, de most, középiskolában, mikor szeptemberben idekerültem, tudod, véletlenül az ő termükbe mentem be. Akkor történt: segített megtalálni a saját osztályomat, titeket. Az én szívemben pedig elindult valami.
– Rózsa, te szerelmes vagy. Az a fény a szemedben, ahogy ezt elmondtad, határozottan ezt sugallja. Most már értem, miért nem veszed észre, hogy Dénes próbál közeledni feléd.
– Ígérd, meg hogy megőrzöd a titkomat. Ha bárkinek is elmondod… De én valahogy azt érzem, hogy – egyelőre még csak titkon – Bálinthoz tartozom, a szívem Bálinthoz tartozik.
– Nem fogom, ígérem, de nem szeretném, hogy 10 év múlva is a reménytelen szerelmeden bánkódjunk. Remélem, akkor is barátnők leszünk még.
– Az már biztos, mi mindig barátnők leszünk. És remélem, nem fogunk a reménytelen szerelmemen bánkódni, mert akkorra már mindketten boldog házasságban élünk majd, vagy az esküvőnkre fogunk készülni. Szerintem sok dolog történik még addig velünk, messze van 2017, 2018.
– Remélem is, hogy így lesz.

***

Eközben Brigi is visszatért a szünet után az iskolába. A tízpercekben a barátnőivel megbeszélték, mi történt velük a karácsonyi iskolai szünidő alatt. Miközben Elizabet és Andrea arról számolt be, hogy az ünnepek alatt mindketten megismerkedtek valakivel, Brigi mesélt a barátnőinek fogadott húgáról, Lauráról. De közben a szíve nagyon fájt, mert bár kivételesen szépnek számított – pedig még csak 15 éves volt akkor –, mégsem találkozott senkivel, akinek ő is megtetszett volna, pedig neki már tetszettek fiúk. Ekkor még csak sejtése sem volt arról, hogy mit tartogat számára a jövő, amikor megismerkedik igaz szerelmével.

***

Telt-múlt a hónap, Rózsa szinte majdnem mindennap látta szerelmét. Így jött el a március 15.-ei ünnepség március 14.-én, mivel az ünnep napja szombatra esett. Bálinték osztálya szerepelt. Rózsa nagyon élvezte a megemlékező műsort, mert így legalább láthatta és hallhatta is titkos szívszerelmét. Hazaérve azt gondolta, hogy talán az otthoni megemlékezésen is látni fogja, ezért elment, de sajnos ez a találkozás nem történt meg. A remény azonban, hogy hétfőn újra látja, még ott élt a szívében.
Elszaladt az idő, lassan végéhez ért a tanév. Eljött a végzősök ballagásának a napja, amikor a többi osztály feladata volt díszíteni és sorfalat állni. Be volt osztva, hogy melyik osztály melyik folyosószakaszt díszíti majd, és a szerencsés véletlennek köszönhetően a két kilencedikes osztály két egymás mellé eső folyosószakaszt kapott, így a két osztály a díszítés egész ideje alatt egymástól kért kölcsön segédeszközöket, zöldeket és virágokat. Ám Rózsa életében nem zajlott a díszítési idő vidáman és önfeledten, mert hiába kerültek szerelme osztályával szomszédos folyosószakaszokra, Bálintot mégis csak az első díszítési napon látta, amikor visszaadott egy kölcsönkapott széket. De nagyon örült, amikor elkezdődött a ballagási ünnepség, mert amikor beálltak a sorfalba, hogy a végzős 12. osztályosok kivonulhassanak, a másik oldalon meglátta őt. A szíve vadul elkezdett dobogni: arra már rájött Szeptemberharmadika óta, hogy szereti, beleszeretett. Sajnos arra is, hogy ő élete első, bár reménytelen, de igaz szerelme, és ezt egy napon a fiú is meg fogja tudni.

***

Eközben Laura az általános iskola 7. osztályának már majdnem a végéhez ért, és nagyon örült annak, hogy fogadott nővére, Brigi, annyi mindenben segít neki a tanulásban és az élet dolgaiban is.
Eközben Brigiék iskolájában is ballagásra készültek. Ott egészen máshogy zajlott a ballagás, mint Rózsáéknál, de ott is sorfalba kellett állniuk az alacsonyabb évfolyamosoknak, és a következő héten azért ugyanúgy mentek iskolába, még úgy is, hogy a végzősök érettségiztek. Eltelt ez a hét is, és Brigi pénteken teljesen véletlenül megismerkedett egy fiúval. Még csak pár szót váltottak, de Briginek szimpatikusnak tűnt. Két évvel járt felette az iskolában, Dominiknek hívták, és úgy búcsúztak el, hogy alig várják, hogy hétfőn újra beszélgethessenek.

***

Mindeközben Rózsa iskolája szépen a tanév végére ért. A lány sok mindenből javított, ami az általános iskolában még gyengébben ment neki. Lezárták a tanévet, megvolt az ünnepélyes évzáró is, mindenki mehetett haza a nyárra. Rózsa abban reménykedett, hogy nyáron azért láthatja majd titkos szerelmét.
Brigiék iskolájában, és Lauráéknál is lezárult a tanév. Brigi úgy indult neki a vakációnak, hogy gyakran fog találkozni Dominikkel, és Laura is várta már a nyarat.



2. fejezet


2008 nyara

Brigi a szünetben sokszor találkozott Dominikkel, de azért fogadott kishúgát, Laurát sem hanyagolta el, nyáron is gyakran meglátogatta, ahogyan Laura is Brigit.
A nyár egyik napján, amikor Rózsa is bent volt a városban édesanyjával valamiért, egyszer csak egy boltban véletlenül összefutott a két barátnővel, akiknek persze még nem tudta a nevét. És ím, ekkor történt az, hogy a három sors egy pillanatra találkozott, bár még nem ismerhették egymást.
Így telt a nyár, a három lány részéről kisebb-nagyobb fordulatokkal, de jelentősebb esemény nélkül.
Július 7-én Brigi és Laura a kislány családjával megünnepelték Laura 14. születésnapját, amin mindenki jól érezte magát. Majd később, még ugyanebben a hónapban, július 25-én Brigi 16. születésnapját ünnepelték az ő családjával, amire persze Laura is hivatalos volt, és természetesen Dominik is. Itt is mindenki nagyon jól érezte magát.
És ha Brigi sejtette volna a jövőt, hogy tíz év múlva, ezen a napon hol lesz és mit csinál épp, nagyon meglepődik, de a jövőt nem ismerheti senki. Az élet és a sors már csak ilyen: alakít és fordulatokat hoz.
Így köszöntött be az augusztus, és Rózsa is készült a 16. születésnapjára, augusztus 8-ra, ami akkor péntekre esett. Rózsa csak reménykedhetett abban, hogy látni fogja titkos szerelmét, de ez nem történt meg, csak a rákövetkező vasárnapon, a templomban, ami nagy örömmel töltötte el Rózsa szívét.
Így telt el a nyár a három lány számára. Egy pillanatra a három sors találkozott, majd várták a szeptemberi becsengetést, hogy mindannyian újra találkozhassanak rég látott osztálytársaikkal és barátaikkal.



3. fejezet
A második év középiskolásként, a 2008–2009-es tanév


Eljött a második év is a középiskolában Rózsa számára, és az első évfordulója annak, hogy beleszeretett Bálintba, régi ismerősébe, már pont egy éve.
Teljesen átlagosan kezdődött az év. Rózsa szinte majdnem mindennap láthatta titkos szerelmét, ám Bálint még mindig nem is sejtett semmit arról, hogy él egy lány, aki őt teljes szívévvel szereti. Az első nevezetes alkalom, amikor „hivatalosan” is figyelhette őt – úgy, hogy mégsem tudott senki semmit arról, közben mi zajlik a lelkében –, az október 23-ai ünnepség volt. Mivel Bálinték osztálya szerepelt, és Bálint volt a narrátor – vagy műsorvezető –, Rózsának repesett a szíve, amikor meglátta a mikrofonnál őt, és hallotta beszélni, ami egy narrátor esetében elég sűrűn előfordult. Mivel október 23-a csütörtöki napra esett, így az ünnepség szerdán volt, utána tanítás végén mindenki elment a hosszú hétvégére, sőt mi több, nem csak hosszú hétvégére, hanem őszi szünetre is, és csak november 3-án mentek újra iskolába. Rózsa reménykedett abban, hogy az őszi szünetben már végre valahogy, valamilyen módon látni fogja Bálintot, de reményeivel ellentétben ez sajnos megint csak nem történt meg.

***

Brigi a 10. osztállyal folytatta a középiskolát. Még mindig randevúzott Dominikkel, de egy napon történt valami, ami kellemes békéjüket kicsit megzavarta, romantikus kapcsolatukat is feldúlta, és kis híján szakítottak. Egy szeptemberi hétvégén Dominik bemutatta a családjának, rokonságának és a barátainak Brigit. A családi látogatáson előkerült egy óvodáskori videofelvétel, ahol Dominik kisgyermek fejjel örök hűséget fogadott egyik ovis barátnőjének, Faninak. Nem sokkal később megjelent Fanni, aki barátságba került Dominik húgával, Ágnessel. Mindössze egy évvel voltak fiatalabbak, mint Brigi, és most lettek kilencedikesek, Dominik pedig végzős lett szeptembertől. Amikor Fanni meglátta a felvételt, behajtotta Dominiken ezt a régi ígéretet, és azt kérdezte, hogy most, a jelenben mégis mit keres mellette Brigi. Brigi erre felháborodott, és ezt mondta: