Pataki Erzsébet

Pataki Erzsébet útja a délvidéki Martonostól, a dolgos hétköznapokon és harminchat németországi éven át vezetett a csendes, alkotó nyugalomig. Az 1949-ben, Jugoszláviában született szerző két leánygyermek édesanyjaként, majd huszonöt éven át precíz titkárnőként és gyári munkásként állt helyt a világban. 2006-ban tért haza és telepedett le Mindszenten.
Bár mezőgazdasági technikumot végzett, lelkében mindig ott szunnyadt a művészetek iránti fogékonyság, amely a magyar mellett a szerb és német nyelv ismeretével vált teljessé.
A korábban csak hobbiként űzött festést és rajzolást felváltotta, majd kiegészítette az írás belső kényszere. Azóta születő versei, elbeszélései és kisregényei egy érett, sokat látott lélek lenyomatai.
Jelen kötete az első megjelenése eddigi alkotómunkájának, egy kései, de annál őszintébb virágba borulás: vallomás az életről, az emlékezetről és az alkotás felszabadító erejéről, mely mindenki számára kaput nyit.